1. Trashed, Lost & Strungout 2. Knuckleduster 3. Bed Of Nails 4. She Is Beautiful
"A Bodom tó gyermekei ezúttal egy négy számos EP-vel rombolják tovább a füleinket. A pusztító hangzású kislemez két saját- és két feldolgozás nótát hordoz. A címadó Trashed Lost & Strungout igazi Bodom csemege minden porcikájában, kemény thrashes húzásokkal adagolva. Lehengerlő a lendület és a komplexitás, a srácok nem bízzák a véletlenre a gitárriffeket. A következő a sorban a ´Knuckleduster´, a közepén egy kis hard rockos húzással, de ezt leszámítva klasszikus CoB ez is, az ostoros thrash gitár csapások innen sem hiányoznak. Majd jön a két feldolgozás, elsőként Alice Cooper remek alkotása, a Bed of Nails hallható, jó kis Alexi hanggal, és a végén tempó duplázás- majd kissé punkos, de a bandához hű erejű felhúzással zárul a dal. (Profi átalakítás!!) Ez jó választás volt tőlük. Végezetül a záró dal a She Is Beautiful (Andrew W. K.-tól), egy kis rock 'n’ roll boogie amit nem feltétlenül tettem volna fel erre a rövid kislemezre."
"A borítón feltüntetett információ néha megtévesztő lehet. Akárcsak a Children Of Bodom két album munkálatai között, mintegy űrkitöltőként kiadott mini-albumának esetében is, melyen bemutatkozik az új gitáros is.
Ha csak a felvételek számát nézzük, nyilvánvalóan nem várhatunk sokat a lemeztől. Ráadásul a négy nóta közül kettő feldolgozás - márpedig a Children Of Bodom nem éppen mások szerzeményeinek átütő erejű tolmácsolásával írta be a nevét a rockzene aranykönyvébe. Így van ez az egykori Alice Cooper slágerrel, a „Bed Of Nails”-zel és az Andrew Wilkes-Krier 2001-es I Get Wet címet viselő albumáról átvett „She Is Beautiful”-lal is, noha az előbbi estében a remek billentyűs bevezető és a szám végi hard core-os bevadulás, az utóbbinál a Bodom albumokon viszonylag ritka vidámkodás teszi élvezetessé az egyedi felfogású és karakteres értelmezéseket.
Annál inkább bejön a két saját kompozíció, s valójában nem is tudom eldönteni, vajon a címadó „Trashed, Lost & Strung Out”, vagy az éppily kemény, de kissé visszafogottabb tempójú „Knuckleduster” tetszik-e jobban. Laiho és bandája persze tesz róla, hogy megkönnyítse a választást, mivel az enhanced (vagyis nagyjából „felturbózott”) szekcióban rögtön mellékelik az első szám videó klipjét is, amiről közönséges szavakkal igencsak nehéz nyilatkozni - érdemesebb megnézni, és nem csodálkoznék, ha elsőre mindenki ott ragadna a számítógép monitorja előtt, hogy újra meg újra lejátssza ezt a kis remeket." |