1. Needled 24-7 2. Sixpounder 3. Chokehold (Choked 'N' Loaded) 4. Bodom beach terror 5. Angels don't kill 6. Triple corpse hammerblow 7. You're better off dead 8. Lil' bloodred ridin' hood 9. Hate crew deathroll 10. Silent scream
Infók a lemezről:
Csak Finnországban jelent meg 2003. Jan. 6-án, Európa többi részén Márciusban, az USA-ban pedig Szept. 23-án.
A Spinefarm később megjelenített egy bővített kiadást, amin rajta van a Silent Scream (Slayer feldog.), a Japán kiadáson pedig a Somebody Put Something In My Drink, mind 11. szám.
Ez a legutolsó album, amin Alexander Kuoppala gitározik.
Videóklipp a Needled 24/7 és a Sixpounderből készült.
"A finn Children Of Bodom érdekes színfoltja a mai metal zenei életnek. A neoklasszikus heavy metal elemeket az agresszívebb, black/death elemekkel vegyítő muzsikájuk rengeteg embert fogott meg az utóbbi években, rengeteg fiatal metaloshoz hozták közelebb a durvább zenéket. Véleményem szerint kicsit nyersebb első lemezük után a második, Hatebreeder című album volt az igazi mestermű, amely végig jól megírt, fogós számokat tartalmazott, izgalmas, üresjáratok nélküli album volt az. A harmadik, Follow The Reaper stílusában semmit nem változott a Hatebreederhez képest, ám számomra kissé laposabb volt. Legújabb munkájukkal szintén nem változtattak a nyerő formulán, mégis úgy érzem, jobban sikerült előző lemezüknél. A kisebb újításokat, eddig nem hallott megoldásokat örömmel fedeztem fel a lemezen. Ilyen például a nyitó Needled 24/7 című számban a rövid torzított ének, vagy a Sixpounder, aminek fogós refrénjén (ami számomra az album csúcspontja) a tavalyi In Flames lemez hatását vélem felfedezni. A szokásos Children Of Bodom stílusjegyek természetesen jelen vannak, rengeteg billentyű- és gitárszólót hallhatunk, valamint sok 'csordavolál'- nak csúfolható, egyébként az intenzitást remekül kiemelő üvöltős részt a szokásos hörgés-károgás mellett. A hangszeres teljesítményt talán ki sem kell emelnem, hiszen közismert, hogy Alexi milyen remek gitáros, természetesen jól eltaláltak a billentyűs témák is. Egyetlen problémám van csak dallamaikkal - legtöbbjüket már hallottam korábbi lemezeiken. Sajnos az egyéniség megőrzése (ami rendkívül dicséretes dolog) mellett megjelenik több számban az előző lemezt is jellemző önismétlést, a szokásos témát tovább folytató Bodom Beach Terror vezérdallamával például több korábbi Bodom lemezen is találkozhattunk már. Úgyhogy az albumot hallgatva többször is hatalmába kerített a deja vu érzés, ettől a negatívumtól eltekintve jól sikerült a lemez, nem válik unalmassá, az intenzitás szerencsére végig megmarad, fogósak a dalok. A csapat zenéje a tempónak illetve a dallamos gitár- és billentyűfutamoknak köszönhetően egyfajta pozitív energiával tölti meg a hallgatót. A címadó dal igen energikusra sikeredett, hamar megmarad az emberben az első kislemezként kiadott You're better off dead! is. (Bár szerintem az első három szám bármelyike jobb választás lett volna a maxira.) A limitált kiadás bónusza ezúttal egyik kedvenc Slayer számom, a Silent Scream feldolgozása, ami nagyon jól áll a fiúknak, illik a zenekar egyéniségéhez. Biztos vagyok benne, hogy ez az album is nagyon sikeres lesz, mivel aki az eddigi Bodom lemezeket kedvelte, az most sem csalódhat. Számomra továbbra is a Hatebreeder marad A Children Of Bodom Lemez, de ha ezzel az albummal ismerném meg a csapatot, biztos vagyok benne, hogy ez válna nagy kedvencemmé." |